Mostanában

Rég írtam...
Nem nagyon van mit.
Nem vagyok annyira rosszul, mint mondjuk karácsony körüli időszakban...A munka most eltereli a figyelmemet. Ami jó....
meg azért itt a tavasz...hála Istennek...ez jót tesz nekem is.

Gyülibe minimálisan járok...nem tudok mit kezdeni vele. Elmegyek, és csak azokat a dolgokat látom, vagy hallom meg, amik nekem hiányoznak és épp ezért fájnak. Látom fentről a karzatról, hogy fiatal apukák ott ülnek, és vigyáznak a gyerekeikre, látom a kiscsecsemős anyukákat, és az éppen aktuálisan terhes nőket.

És csak az van bennem hogy nekem ezek miért nem adattak meg, miért van az, hogy nálam sokkal fiatalabbak 2. vagy 3. gyerekeiket várják?
Na szóval ezek fájnak, ezekre vagyok érzékeny...
Tudom ez most önsajnálat...
35 éves leszek 2 hónap múlva...
Nem tudom, hogy lesz-e még gyerekem...
Nem tudom, hogy hogyan tovább....

Ami jó dolog (hogy erről is írjak): jövő héten megyünk Szilvivel  a Balcsira bicajozni! Most tervezzük, szervezzük...és pont egy hét múlva már indulunk is! De jó!

Őrület

Csak egy rövid szösszenetet szánnék a következő gondolatoknak...

T. egy hete újra bejelentkezett az életembe...nem mentem el a meghívására, és nem engedtem be  a lakásomba. Tegnap  - minden előzmény nélkül - egy emailt kaptam tőle, melyek egyértelműen az őrület jeleit mutatják. Végre van valami kézzelfogható a kezembe...
Most vele álmodtam, hogy idejött és balhézott. nem is bírtam visszaaludni..azért írok most.